A budapesti VI. ker. állami felső leányiskola és leánygimnázium tanári tes*
tülete mély fájdalommal tudatja, hogy

B3IK ELZA

az intézet rendes tanára, hosszas szenvedés után f. hó 16=án meghalt.
Maga volt az erő, egészség, munkásság, jóság, életkedv.

Mint kezdő tanár jutott iskolánkhoz s 11 évig volt nekünk kedves, jó munka*
társunk, növendékeinknek gondos, szerető mesterük.

Derékban tört ketté virágzó munkás élete. A nagy veszteség okozta nyomasztó
fájdalom sötétségébe bevilágít az O nemes, jóságos szíve, amelynek soha semmi fárad*
ság sem volt sok, ha szenvedő lelkek bánatát enyhíthette, ha nyomor sajtolta könnyeket
törölhetett íe.

Mintha csak megérezte volna kora elmúlását. Rövid élete alatt egy emberöltőre
is elegendő bőséges munkát végzett.

Gyötrő szenvedések után örök nyugalomra tért,- emlékét kegyelettel őrzik
meg kartársai, soha el nem muló hálával tanítványai.

Budapest, 1920. február 16.

21667. Községi nyomda, Budapest