Megtört szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk a közeli és
távoli rokonok nevében is, hogy a szerető férj, jó fiú, testvér,

sógor és rokon

L. Nagy István

lakatos mester,
tart. káplár a cs. es kir. 51. gyalogezredben

életének 32-ik, boldog házassága első évében, a  Galiczia alatt
dúlt harczban, hazája vitéz  küzdelmében beteg lévén és itt
Kolozsvárt, folyó hó 12-én éjjel 1 órakor rövid, de kínos szen-
vedés után, megszűnt élni.

Hült teteme folyó hó 14-én d. u. 3 órakor fog, a cs. és kir.
csapatkórházból, a református vallás szertartása szerint rövid ima
után a Feleki-úti hősök sírkertjébe örök nyugalomra helyeztetni.

Áldott legyen felejthetetlen emléke!

Kolozsvár, 1914. október 12.
Özv. L. Nagy Istvánné szül. Perbai Mária,

mint bánatos neje.

Özv. L. Nagy Györgyné szül. Sztaho Róza,

mint édesanyja.

L. Nagy József neje Tóth Róza és gyermekei
Józsi, Pista, Ilonka és Rózsika,

mint édes testvére és sógornője.

Perbai Sándor, mint sógora.
Több közeli és távoli rokon.

Czetz Péter utóda első dísztemetkezesi intézete, Kolozsvárt.

..I'JAI K. Al.BF.ttT NYOftiDÁJA