"Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg"

János Jel. 14. r. 13. v.

A makói református szent eklézsia és annak presbitériuma mély szomorúsággal, de az Isten aka-
ratán való aláz.ttos megnyugvással jelenti, hogy

NAGY KÁROLY

a makói református egyház nyugalmazott lelkipásztora, presbitere, a presbitérium volt lelkész-
elnöke, majd örökös díszelnöke,
a békés-bánáti református egyházmegye volt tanácsbírája, Csanád vármegye törvényhatósági bizott-
ságának örökös tiszteletbeli, közigazgatási bizottságának pedig választott tagja,

királyi tanácsos, kormányfőtanácsos,

í. évi november hó 15-én életének 85 evében visszaadta ielkét Teremtőjének.

A megboldogult 56 esztendőn, több mint egy félévszázadon keresztül állott Urának, Krisztusá-
nak szolgálatában s hirdette az örökkévaló Isten beszédét. 56 évre terjedő lelkipásztori szolgála-
tából 36 évet töltött el a makói gyülekezet lelkipásztori tisztében, 9 évig szolgálván az újvárosi és
27 évig pedig a belvárosi egyházrészben. 35 esztendőn keresztül a presbitériumnak lelkészelnöke volt.
Nngy tudísa, kiváló igehirdetői készsége, szeretetreméltó pásztori e yénisége folytán az egész gyií
lekezetnek osztttlan szeretete és megbecsülése vette körül. Gyülekezet és presbitérium e yaránt
fájó szívvel vesz búcsút Istenben boldogult volt lelkipásztorától s emlékét hiven őrzi és szívé e zárja.

A megboldogult földi részeit folyó év november lió 17-én délután V2 3 órakor a belvárosi
templomban tartandó gyászistentisztelet után helyezzük nyugalomra, a boldog feltámadás reménysége
alatt, <íz ótemetőben adományozott díszsírhelyre.

Makó, 1942 november hó 16.

_>

"Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él."

János ev, 11. r. 25. v.

A makói református egyház presbitériuma.

Makó ós Vidéke nyomdaváJlalat. 28398