»... futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam ...«

Évek hosszú során át tartott súlyos betegség, sok megpróbáltatás után, életem 19

hó napján véget ért.

Életem nehéz hónapjai és évei, hosszú betegségem miatt ne sajnálkozzék rajtam senki! — Ügy volt az szép és jó, mert ez adta a sok élettapasztalatot, az emberek megismerését.

Életem munkarésze egy régi, őszi alkonyba hajló késő délutánon tulajdonképen már befejeződött. Egyik legnagyobb és legtöbbet érő meglátásom az volt, hogy nagy számban vannak jóemberek, jóbarátok.

Most búcsúzom mindenkitől, akitől a búcsút érzéseim diktálják. Akár közel vannak hozzám, akár országhatárokkal, Óceánokkal elválasztott nagy földi távolságban. Ha szót ejtenek rólam, vagy eszükbe ötlik nevem, legyen megértés és jóindulat bennük irántam!

Búcsúzom szülőföldemtől, sok-sok szép emlékétől.

Legyen áldás hazánkon és szorgos, derék népén!

Legyen áldás Szeretteimen, barátainkon, jóembereinken! Amit tőlük kaptam szeretetben, együttérzésben, kapják vissza megsokszorozottan! — Legyen gyermekeik élete könnyebb, mint a mienk volt!

Ezt kívánja utolsó földi szavával:

Budapest, 1959. március hó 31. nap.

K. VOZÁRY J. ALADÁR

Az élők sorából eltávozottnak holttestét 1959. december hó fogják elhamvasztani és hamvait pihenőre helyezni.

napján Debrecenben

(Budapest, VIII., József körút 38. III. 18.)

F. Ny. V. 13. tel. — Budapest, IX., Szamuely u. 50.