| dc.contributor | Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár | |
| dc.coverage.spatial | Magyarország | |
| dc.coverage.temporal | 19-20. sz. | |
| dc.date.accessioned | 2015-12-16T12:25:23Z | |
| dc.date.available | 2012-07-10 | |
| dc.date.available | 2015-12-16T12:25:23Z | |
| dc.identifier.uri | http://keptar.oszk.hu/032800/032838 | |
| dc.identifier.uri | https://ds.oszk.hu/xmlui/handle/123456789/59598 | |
| dc.description | Bródy Sándor író, drámaíró, publicista. A középiskolát nem fejezte be; tizennyolc éves korában Gyulán írnok egy ügyvédnél; első cikkei a helyi lapban jelentek meg. Novellákat írt. 1884-ben Pestre költözött. Nyomor c. novelláskötete és Faust orvos c. regénye alapján a kritika a magyar Zolát sejtette benne. A Magyar Hírlapnál kapott állást. 1888-ban - ahogy ő maga írta - egy báli tudósításra Kolozsvárra utazott, három évig maradt ott. Szerkesztette az Erdélyi Híradót (1888-89), az Erdélyi Képes Újságot és a Kolozsvári Életet (1889), ezután a Magyarországot (1889-90). 1890-ben ismét Budapestre került, a Magyar Hírlap munkatársa. 1900-ban egy évig Fehér Könyv c. irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, amelynek érdekessége az volt, hogy minden számát elejétől végig ő írta. 1903-05 között Ambrus Zoltánnal és Gárdonyi Gézával szerk. Jövendő c. hetilapjában, amely a Nyugat megindulásáig a modern, haladó polgári irodalom legfontosabb orgánuma volt, merészen bírálta a korabeli társadalom visszásságait. 1905 nyarán a Semmeringen öngyilkossági kísérletet követett el. Felgyógyulása után a Pesti Hírlap, A Nap, Az Újság, később Az Est munkatársa. A forradalommal, a Tanácsköztársasággal egyértelműen rokonszenvezett, s bár szerepet nem vállalt benne, az ellenforradalom alatt mégis bécsi emigrációba kényszerült. 1923-ban tért haza. A századforduló jelentős polgári írója volt. Színművei nagy sikert arattak: A dada (1904); A tanítónő (1908); A medikus (1911). Szókimondó bátorsága s újszerű modern prózai stílusa miatt Ady Endre s Móricz Zsigmod is az új m. irodalom egyik legjelentősebb úttörő egyéniségének tartotta. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) | |
| dc.format.medium | image/jpeg | |
| dc.relation | http://keptar.oszk.hu/028400/028495 | |
| dc.source | Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár | |
| dc.subject | Képzőművészet, vizuális művészetek, Fotóművészet, fényképészet | |
| dc.subject | Irodalomtörténet, irodalomtudomány, Magyar irodalom története | |
| dc.subject | Történelem, helytörténet, Levéltári kutatás | |
| dc.subject | fénykép | |
| dc.subject | portré | |
| dc.subject | kézjegy | |
| dc.subject | szignó | |
| dc.subject | író | |
| dc.subject | Bródy Sándor (1863-1924) | |
| dc.title | Bródy Sándor | |
| dc.type | photograph | |
| dc.type | portrait | |
| dc.identifier.collection | DKA-32838 | |
| dc.source.old | szerk. Kabos Ede: Az Érdekes Ujság Dekameronja(Budapest : Légrády, [1913-1916]) | |
