| dc.contributor | Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár | |
| dc.coverage.spatial | Magyarország | |
| dc.coverage.temporal | 19-20. sz. | |
| dc.date.accessioned | 2015-12-16T12:25:19Z | |
| dc.date.available | 2012-07-10 | |
| dc.date.available | 2015-12-16T12:25:19Z | |
| dc.identifier.uri | http://keptar.oszk.hu/032800/032847 | |
| dc.identifier.uri | https://ds.oszk.hu/xmlui/handle/123456789/59607 | |
| dc.description | Gellért Oszkár újságíró, költő, Baumgarten-díjas (1933, 1934), Kossuth- díjas (1949). Gellért Endre színházi rendező apja. Jogi tanulmányokat végzett. 1902-ben Osvát Ernő figyelt fel az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölt verseire. Társszerkesztőként maga mellé vette a Magyar Géniuszhoz, melyet később ő egyedül szerkesztett (1902-04). A lap kiadásában jelent meg antedatálva első verseskötete 1902 végén. Pályakezdő költeményeire erősen hatott a századvég érzés- és gondolatvilága. Előbb a Magyar Géniusz, majd ennek megszűntével a Pesti Hírlap cikkírója lett. 1904-től 1918-ig több ezer cikket írt a lapba. Ezek egy része névtelenül jelent meg. Kivált az oktatás- és nevelésügy kérdéseiben fejtett ki radikális véleményt. 1908-tól az induló Nyugat munkatársa, s a folyóirat kiadásában jelent meg második verseskötete, A deltánál (1909). Művészi kibontakozása Ofélia térdein (1911) c. kötetétől számítható. Elsősorban szerelmi lírája keltett figyelmet, konzervatív körökben pedig zajos megbotránkozást. Az I. világháború idején a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések kommentátora. Ugyanakkor verseiben egyre erősödött a pacifista hang. 1917 nyarán a Nyugat főmunkatársai közé került, 1918. dec.-ben a Vörösmarty Akadémia állandó tagja lett. Szerkesztette A diadalmas forradalom könyvét (1918). 1919. jan.-ban Károlyi Mihály sajtófőnökké nevezte ki. A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács sajtóirodáját vezette, s így hivatalból tagja lett a sajtódirektóriumnak. 1919. szept.-ben körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, egy hónap múlva szabadult vizsgálati fogságából. 1920-tól 1941-ig, a Nyugat megszűntéig annak egyik szerkesztője volt. A húszas-harmincas évek fordulóján erősödött verseinek humanista elkötelezettsége. Gorkij Artamonovok-ját az ő kezdeményezésére közölte a Nyugat. Móricz kiválása után a lap prózai részét szerkesztette. Nagy érdeme volt a Nyugat-könyvtár fenntartásában. A fasizmus térhódítása után nem jelent meg verseskötete. 1945 után részt vett az újjászerveződő irodalmi életben. A Nyugat munkatársaira emlékező prózai művei (Kortársaim, Bp., 1954; Egy író élete, Bp., 1958) szubjektivitásuk mellett is figyelemreméltó irodalomtörténeti források. A Száz az ezerből (Bp., 1967) c. kötetben maga válogatta ki és kommentálta legfontosabbnak érzett verseit. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) | |
| dc.format.medium | image/jpeg | |
| dc.relation | http://keptar.oszk.hu/020800/020898 | |
| dc.source | Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár | |
| dc.subject | Képzőművészet, vizuális művészetek, Fotóművészet, fényképészet | |
| dc.subject | Irodalomtörténet, irodalomtudomány, Magyar irodalom története | |
| dc.subject | Történelem, helytörténet, Levéltári kutatás | |
| dc.subject | fénykép | |
| dc.subject | portré | |
| dc.subject | kézjegy | |
| dc.subject | szignó | |
| dc.subject | író | |
| dc.subject | költő | |
| dc.subject | Gellért Oszkár (1882-1967) | |
| dc.title | Gellért Oszkár | |
| dc.type | photograph | |
| dc.type | portrait | |
| dc.identifier.collection | DKA-32847 | |
| dc.source.old | szerk. Kabos Ede: Az Érdekes Ujság Dekameronja(Budapest : Légrády, [1913-1916]) | |
