Boldogok a halottak, kik az Úrban halnak meg, mert megnyagosznak az ő fáradságuktól és az ö cselekedeteik jutalma kiséri őket. (János jel. könyv...)

Alulírottak úgy a magunk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szivvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó édesapa, apcs, nagyapa, déd-nagyapa és rokon

id. LABANCZ JÓZSEF

önfeláldozó és szorgalmas életének 96-ik, özvegységének 15-ik évében folyó hó 28-án déli 1 órakor rövid, de súlyos szenvedés után csendesen elhunyt.

Megboldogult kedves halottunk földi maradványait folyó évi július hó 30 án d. u. lh 4 órakor fogjuk a ref. egyház szertartása szerint az V. ker. Tisza István ut 14. sz alatti gyászháztól örök nyugvóhelyére kísérni.

Nagykőrös, 1940. július ho 29

Legyen pihenése csendes, emléke örökké élni fog közöttünk!

id. Labanez Sándor és neje Qulácsi István és neje Horváth László és neje

Németh Eszter, Labanez Julianna, Labanez Eszter,

özv. Labanez Józsefné ifj. Labanez Sándor, Labanez Ferencz és neje

Szalay Julianna özv  Istári Sándorné Juhász Rozália

gyermeke és menyei Labanez Teréz, unokái,

unokavejei és unokamenye.

6ulácsi István, György és Juliska, Istári Teruska, Sándor, Lajos és Erzsike, Horváth László mint dédunokái.

Dajka-nyomda Nagykőrös