Fájdalomtól megtört szívvel, de a jó Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy a legdrágább édesapa, legjobb férj, nagyapa, testvér és rokon

Tóth István

1955. december hó 15-én Vi 12 órakor, életéinek 61-ik évében, türelemmel viselt   szenvedés után

visszaadta lelkét Teremtőjének.

Felejthetetlen drága halottunkat íolyó évi december hó 19-én, délután 13 óra 30 peTckor helyezzük örök nyugalomra a róm. kat. egyház szertartása szerint a Rákoskeresztúri Üj Köztemető halottasházából.

Budapest, 1955 december hó 17-én.

SZERETETE ÉS EMLÉKE MINDIG KÖZTÜNK MARADI

Mély fájdalommal gyászolják: felesége, leánya, veje, unokái, valamint az összes rokonok, barátok és ismerősök.

Lakás: Budapest, XIV., Uzsoki-u. 55.

Petőfi ■yom.la telepe — Bp. IX., Szamuely-u. M.